Faesztergályozó alapismeretek

 

EGY KIS  FAESZTERGÁLYOZÁS  TÖRTÉNET

A fa, csont, szaru, borostyánkő esztergályozása ősidők óta nagy kézügyességet igénylő és sok szakmai kihívással járó önálló szakma.

Eredete az időszámításunk előtti időkre, az ókor kezdeti szakaszára tehető.

Az első forgástesteket nagy valószínűséggel, Egyiptomban, Mezopotámiában, és Görögországban készítették.

A  munkadarab forgatásának ötletét az őskori, íjszerű nyírettyűvel forgatott tűzgyújtó pálca működtetése adhatta.

ókori nyirettyűs faeszterga  

Ezt az esztergályozási formát később felváltotta a lábpedálos-himbás meghajtó szerkezetű favázas esztergapad, amelynél a pedált a munkatengellyel zsinór kötötte össze.  

(R.Steinert-H.Hegewald: A fa esztergályozása c. művéből)

A középkorban Leonardo da Vinci találmányának köszönhetően (az esztergagép munkatengelyének meghajtása lábpedálos, hajlított tengelyű kerekes szerkezettel), már lehetővé vált a munkadarab egyirányú forgatása.

Ez az új megoldás forradalmasította a faesztergályozás műveletét, mert megszüntette az időt rabló szakaszos esztergálást.

(R.Steinert-H.Hegewald: A fa esztergályozása c.művéből)

A faesztergagép formája, alapszerkezete évszázadokon át szinte változatlan maradt. Ez idő alatt főként a  hajtóerő és a meghajtó szerkezet tökéletesítésén fáradoztak. Ácsolt, keményfa szerkezetű gépet egy-egy műhelyben még a 20. században is használnak annak ellenére, hogy már nagy számban található öntöttvas állványú, fémszerkezetű gép is.

A faesztergályos kéziszerszámok formája, fajtája és funkciója is alig változott a hosszú idő során. A forgácsolással alakító kések, vésők acélanyaga és éltartóságuk vált jobbá. Csak a bonyolultabb esztergályos műveletekhez használatos speciális kések, vésők és a segédeszközök száma gyarapodott.

Az elektromossággal hajtott faesztergagépek típusválasztéka bővült. Műhelytől függően az esztergagépnek is átalakítható barkácsgéptől a saját készítésű általános típuson át az ipari gyártású általános-, idom- és automatikus másoló esztergagépig sokféle géptípust használnak.

általános, fémállványos faesztergagép rajza

   

A FAESZTERGÁLYOZÁS  ÉS A  FAMŰVESSÉG  KAPCSOLATA

 

A faműves-faragó műhely teljes felszereltségéhez hozzátartozik a faesztergagép. Többször is előfordul, hogy szükség van rá. Például, javítandó szerkezethez (rokkához, szövőszékhez, karosszékhez) esztergált új alkatrészt kell legyártani.     A lehetőség, hogy a munkadarabot magunk is elkészíthetjük, sok utánajárástól és anyagi kiadásoktól menthet meg.

A faragó bővítheti a termékskáláját, ha a tárgytervezésben esztergált alkatrésszel, vagy díszítőfaragással is ellátott, önálló esztergált elem kombinációjával is számolhat. 

domborfaragással díszített esztergályozott tál

 

AZ  ÁLTALÁNOS  FAESZTERGAGÉP SZERKEZETE

A közismert alaptípus fontosabb részei:

l. gépágy  (szán vagy sínpár)

2. orsószekrény (munkatengely ház)

3. szegnyereg : a gépágyon méret szerint állítható, a hosszabb munkadarabot centrikusan rögzítő szerkezet;

4. késtámasz (kéztámasz): az esztergályozó kéziszerszám feltámasztására és működtetésére szolgál;

5.meghajtómotor: a munkatengely meghajtására szolgál;

a sínpáron látható a késtámasz, jobbra a szegnyereg a nyeregszeggel

 

FAANYAGOK  RÖGZÍTÉSE  ESZTERGÁLYOZÁSHOZ

Befogószerszámok hosszabb  munkadarabokhoz

A rúdszerű hosszfa anyagok centrikus rögzítéséhez a munkadarab formájától, az esztergáló műveletfajtáktól függő befogó- és egyben forgatószerszámot használnak.

Amikor a faanyag hosszúsága miatt szegnyerges ellentámasztás szükséges, akkor a legcélszerűbb  befogótüskét  alkalmazni.  

kéttüskés és koronás-tüskés befogó

Az acélból vagy keményfából készült üreges tokmányok sokféle esztergályozó művelethez alkalmazhatók. A gép orsójához általában menettel rögzíthetők.  

üreges tokmányok metszeti rajza

Típusai:           

-         Belső menet nélküli tokmány, ürege kissé kónikus.

-         Kónikus üregű belső menetes menesztő tokmány

-         Gyűrűs tokmány.

-         Szorítótokmányok tengelyvonalban átfúrt, hosszában egy- vagy több réseléssel készített, külső gyűrűs befogóeszközök.

Korongalakú, keresztszálú  munkadarabok befogószerszámai

Általában belső üreges (tál, tányér, egyéb korong vagy hengeres faedény) és gyűrű formájú munkadarabok gépre rögzítésére használatosak.

Alaptípusok: 1. csavaros tokmányok;   2. pofás tokmányok.

- A  csavaros tokmány jellegzetessége a tárcsa forma. Acélból vagy keményfából készül. A gép munkatengelyére menetes persellyel vagy morzekúpos szereltséggel rögzíthető. A tárcsa központjában lévő furatba csavar szerelhető.

facsavar menetes csavaros tokmány  

- A  pofás tokmányok  a fémesztergálás hagyományos befogószerszámai.

pofás tokmány

- tüsketokmány (központi csúcsos, 3 ill. 4 acéltüskés fatárcsa; a korong alakú         munkadarabot felütik rá

- furatos síktárcsa (a tárcsa szabályosan osztott átmenő furatain keresztül, a korong alakú munkadarabot hátulról 3 vagy több facsavarral rögzítik);

- befogótárcsa (kettős szorítótárcsás befogó, csak korongél esztergályozásához).

A  FAESZTERGÁLYOZÁS  KÉZISZERSZÁMAI

Az acél kovácsolási technológiájának fejlődése lehetővé tette az esztergályozó kéziszerszámok fajtáinak gyarapodását is.

Az egyes korai reneszánsz bútorok esztergályozott elemeinek kimunkáltsága is feltételezni engedi a különböző vágóél formájú vésők és esztergakések használatát.

A faesztergályos kéziszerszámok széles skálája az idők folyamán e két alaptípus változataiból született.

 

Vésők,  kések és egyéb megmunkáló szerszámok

A szerszámok legfőbb jellemzője a borotvaéles forgácsolóél, a hosszú penge és a kézhez álló, hosszított fanyél.

"leszúró"kés

 

"alakvágó" véső

A vésők csoportja  homorú- és laposvésőkből áll.

A kések lemezelő-, leszúró- és idomkések, valamint üreg-, alj- árok- és menetkészítő késtípusok szerint csoportosíthatók.

általános vésőtípusok

általános késtípusok  

A  homorúvésők  általános típusai a nagyolóvésők és a finomító alakvágó vésők.

A laposvésők vágóéle ferde, valamint ferde és alul lekerekített vágóélsarkos;                    pengeformájuk egyenes vagy kúpos.

A  nagyolóvéső  vágóélformája egészen enyhe ívű, sarkos. A penge széles és homorúsága sekély. A berögzített munkadarab egyenlőtlen felületének lenagyolására, viszonylagos síkra munkálására használják.

A finomító alakvágó vésők pengéje az előzőnél keskenyebb és vastagabb, homorúságuk mélyebb, változatos. A vágóélforma kúposan íves.

 

A műveletekben a domború és homorú ívelt formák kialakítására alkalmasak. Jól használhatók a keresztszálú, korongalakú munkadarabok  ívelt profiljainak kiesztergályozásánál.  

A  laposvésőket  a hengeres formájú, hosszfa munkadarabok felülettisztító, formaalakító, be- és leszúró  műveleteiben alkalmazzák. Pengevastagságuk a nyél irányában kissé vastagodó, ezáltal rezgésmentesen használhatók.

A  laposkés  főként korongalakú tárgyak  felületsimítására való.

Az alaptípus vágóéle egyenes és különböző szélességben készül (kb. 10...40 mm). A penge lapos, hosszú és párhuzamos.

Ennek különleges változata a  lemezelőkés, az idomkés és a  leszúrókés.

 

ívelt sarkú és profilozott idomkések

A késtípusok között külön csoportot képeznek:

a.,  nagyolókések  (keményebb faanyagok nagyolásához) Pengéjük vaskos                   és hosszú.

b., hegyeskések  (a pengeforma a laposkéshez hasonló)

 

 Üregmegmunkáló szerszámok

Korong alakú munkadarabok (pl. tálak) belső üregének kimunkálásához többféle, eddig ismertetett szerszám alkalmas (pl. vésők, idomkések). Ennél hosszabb tárgyak (pl. kehely, kupa) üreg munkálataihoz azonban már speciális munkaeszközökre van szükség.

Az előfúrt üreget kiforgácsoló horog vagy kampó, ill. az oldal, a fenék, a belső aljazó és belső árok megmunkáló kések biztonságos működtetése esetenként külön támasztóeszközt, valamint nagy gyakorlatot igényel.  

egyes üregmegmunkáló szerszámok rajzai

 

* A  lünetta  

Típusától függően több célra használható segédeszköz:

- üreg előfúrásánál, hosszabb anyagok tengelyvonalú fúrásánál anyagvég támasztó és fúróvezető (fúrólünetta),

- hosszú munkadarabok rezgésmentes esztergálásánál alátámasztó szerkezet.

A gépsínre szerelve vízszintesen mozgatható majd rögzíthető, a támasztás (vezetés) magassága állítható.  

lünetták (Czagány: Bútorasztalos és díszítőmunkák c. könyvéből)

A műveletekhez használatos rajz- és mérőeszközök

A tervezés, a munkadarab előkészítés és az esztergályozó műveletek során nem nélkülözhetők a különféle rajz és mérőeszközök, valamint méret ellenőrző szerszámok.:

-vonalzók, szögmérők, körzők;

-mérőszalag vagy collstok, szabászvonalzók, derékszögek.

-tolómérce (pl. hagyományos, mérőcsúcsos, mélységmérős

-körző (pl. kettős acélhegyű a méretek feljelölésére, külső- és belső átmérő tapintó körző, belső űrt mérő körző).

                                           

           külső- és belsőméret tapintó körzők            mérettávolság jelölő szerszám

 

 

FAANYAGOK  ELŐKÉSZÍTÉSE  MŰVELETEKHEZ

 

Bármilyen esztergályozó művelethez célszerű hibátlan, göcsmentes, párhuzamos rostfutású és megfelelő szárazságú faanyagot választani.

A göcsösség, a szöveti hibák a műveletek végzését nehezítik, jelentős műveleti időtöbbletet eredményeznek. A nedves alapanyagból esztergált munkadarabon alaki torzulás, repedés keletkezik.  

A faesztergályos többnyire rönkanyagból, szerhasábból és ragasztással tömbösített anyagokból készíti a henger alakú "hosszfa", és -esetenként- a korong alakú termékeit.

 a tömbösítés variációi 

Hosszfa munkadarabok anyagelőkészítése

Az alapanyagot a rendelkezésre álló és a gyártási folyamatnak legmegfelelőbb gépre rögzítési lehetőség szerint  (befogótüske, befogótokmány) készítsük elő.

Amennyiben rönk vagy vastagabb ág áll alapanyagként rendelkezésre, úgy hasítószerszámmal, fűrészeléssel alakítjuk ki a sokszögű alaphasábot. A sarangolt árút (szerhasábot) is hosszanti nagyoló fűrészeléssel formázzuk megközelítően hengeresre.

        

 anyag kihozatal rönkből  és a központozott, lesarkított hosszfa hasáb     

 

A hosszméret a felrögzítés és leszúrás miatt ráhagyásos.

Gerenda, palló, deszka vagy léc fűrészárú alapanyag esetén az alapanyag-vastagsággal azonos szélességet rajzolunk föl párhuzamosan, majd a négyzetes hasábot kiszabjuk (ráhagyásos hosszmérettel)

Mindkét alapanyag fajtánál a bütüs végeken kijelöljük és hegyes pontozóval beszúrjuk a tengelyvonal központot. A hasábot biztonságosan gépre rögzítjük.                              

 

Keresztszálú  (korong alakú) munkadarabok anyag előkészítése

A korong alakú forgástestek alapanyagát az átmérőméretet befoglaló gerenda-, palló- vagy deszkadarabból, esetleg, tömbösített anyagból fűrészeljük ki, a körforma felrajzolása és a központ beszúrása után.  

A kifűrészelt korongot az első művelethez megfelelő tokmánytípuson biztonságosan rögzítjük.

 

HOSSZFA ESZTERGÁLYOZÁSÁNAK ALAPMŰVELETEI

A hosszfa esztergályozása az előkészített alapanyag gépbe rögzítésével kezdődik.

A rögzítés módja első sorban a munkadarab hosszától függ.

- A rövidebb anyagoknál csak az egyik véget rögzítjük valamely üreges vagy egyéb tokmánytípusban, és így végezzük az esztergályozó vagy fúró műveletet.

- A hosszabb anyagoknál az egyik anyagvég tüskével vagy tokmányban rögzítődik, a másik anyagvéget a szegnyereg nyeregszege támasztja.  

 

A késtámasz beállítása  

Az esztergagép eszközkészletében többféle hosszúságú, T formájú késtámasz (kéztámasz) található.

A munkadarab méretének legjobban megfelelő hosszúságút válasszunk. (Legalább 20...30 mm-rel hosszabbat, mint a munkadarab.)

A késtámasz minimális anyagközelségbe állítása után a munkadarabot kézzel forgassuk körbe és ellenőrizzük akadálymentes forgási lehetőségét! 

 

A munkatengely fordulatszámának beállítása

A forgássebesség beállítása csak többfokozatú erőátviteli szerkezettel szerelt ékszíjtárcsás, vagy fogaskerék-áttételes esztergagépeken lehetséges.

A megfelelő fordulatszámot a következő főbb szempontok alapján választják ki:

a., az alapanyag keménysége, tömöttsége és egyéb szerkezeti tulajdonsága;

b., a munkadarab átmérőjének mérete;

Az optimális forgássebesség beállításánál közrejátszanak a erőátviteli szerkezet adottságai, azaz a két- esetleg többlépcsős ékszíjtárcsás rendszerek áttétel méretezései.

 

Baleset megelőzés:

Gépbeállítást mindig áramtalan gépállapotban végezzünk!

A munkadarab berögzítése, a késtámasz és a fordulatszám beállítása után helyezzük a gépet áram alá. Végezzünk próbaindítást úgy, hogy ne álljunk a forgó munkadarab elé !

 

Esztergályozó műveletek sorrendje

Első művelet a berögzített, lesarkított négyzetes hasáb befoglaló hengeres formára és sima  felületűre esztergályozása.

    

Második művelet :

a., méretre koptató csiszolás (nem igazán jellemző a faesztergályozásra); vagy:

b., széles, ferdeélű simító laposvésővel, 0,3...0,5 mm-es forgács leválasztással a hengert elejétől végig alapméretre, simára esztergáljuk.

 

Harmadik művelet: a tervrajzi méretek feljelölése a hengeres forgástestre.

A feljelöléshez mérőeszközt (pl. tolómérőt), H-s ceruzát, acél rajztűt vagy tűhegyesre élezett beszúró szerszámot használunk.

Állítsuk a munkadarabhoz párhuzamosan, minimális közelségbe a késtámaszt.

 

Negyedik művelet: a tervrajz szerinti formára alakítás munkafázisai.

Használatos szerszámok: finomító alakvágó homorúvésők, ferdeélű laposvéső, laposkések, beszúró-, lemezelőkések.

- Az esztergályozott formára hagyjunk 0,2...0,3 mm csiszolási ráhagyást !

 

Ötödik művelet: a formahűre esztergályozott munkadarab csiszolása, felületkezelése.

 

Hatodik művelet: a munkadarab végeinek leszúrása.

Szereljük vissza a késtámaszt minimális tárgyközelségbe.

A hosszmérettől végirányba készített beszúrásokhoz térünk vissza.

A leszúráshoz a korábban is használt lemezelőkést, vagy speciális leszúrókést használunk.

A műveletet a végeken felváltva végezzük. A leszúrás átmérője így egyenletesen  csökken.

 

- Az esztergályozó műveletek végzése előtt az adott műveletet  -a jártasság megszerzéséig-  próbadarabokon gyakoroljuk !

 

 

KERESZTSZÁLÚ  FAANYAG  ESZTERGÁLYOZÁSÁNAK ALAPMŰVELETEI

Keresztszálúnak nevezhető az a korong alakú befoglaló formát mutató forgástest, amelynek száliránya (rostfutása) a gépre rögzítéskor az orsó tengelyvonalára merőleges irányú.

E tárgykörbe sorolhatók a belső üreges  fedél nélküli és fedeles tárolóeszközök, gyűrűformák (pl. tálak, tányérok, dobozok, fűszertartó edénykék, pohárfélék, kör alakú tükörkeretek, karkötők) valamint a korong alakú lámpaalkatrészek és különböző faszerkezetek alkatrészei.

A gyártás az előzetesen köralakra kifűrészelt, központosított alapanyag gépre való biztonságos felrögzítésével kezdődik.

Az alapanyag felrögzítése

A tálnak való "pogácsa" felrögzítését többféle tényező is befolyásolhatja: a gépi rögzítő eszközök változatossága, a munkadarab majdani formája, rendeltetése és a műveletek sorrendje. Ez utóbbinál az esztergályozást kezdhetjük a tál aljformájának kidolgozásával, de kezdhetjük a felső terület és az üreg kimunkálásával is.

Áramtalan gépállapotban szereljünk fel a munkatengely végére a  bütütokmányt (ennek hiányában rögzíthetjük a korongot pl. három vagy négy külső szorítópofás fémeszterga-tokmányban is).

A munkadarab rögzítése:

A munkatengelyt rögzítve és ügyelve a korong bütütokmánnyal párhuzamos tartására, erős tenyérnyomással, folyamatos lassú jobbra forgatással a korongot addig csavarjuk a menetes csapra, amíg annak lapfelülete teljesen ráfekszik, rászorul a bütütokmány fémtárcsájára.  

- A biztonságot növelhetjük, ha a bütütokmány fémtárcsájának átmenő furatain 2...4 facsavarral a korongot hátulról is rögzítjük. majdan kiesztergálásra kerülő üregterületbe fúródjanak!) Ellenőrizzük a munkatengely leszorításával a korong stabil rögzítését !

 

Az oldalpalást formára esztergályozása

A korong felrögzítése után a késtartót állítsuk a munkadarab oldalához (éléhez) merőlegesen a forgásirányra, minimális közelségbe. A késtartó síkja a tengelyvonallal azonos magasságban, vagy annál kissé magasabban legyen.

Ellenőrizzük a késtartó rögzítettségét és a munkadarab kézi körbeforgatásával annak szabad forgását !

Első művelet: A gép beindításakor ne álljunk a forgás irányába ! A homorú nagyolóvésőt helyezzük a késtámaszra és óvatos közelítéssel, kezdetben csekély forgácsolási mélységgel kezdjük a palást síkra esztergályozásának műveletét. Jobbra-balra haladva egyenletesen forgácsoljunk, amíg a palástfelület fűrésznyom mentes, sík lesz. A gépet leállítva mérjünk átmérőt !

A pontos átmérőméretet 1mm-re megközelítve a palástfelületet simítóvésővel simára esztergáljuk úgy, hogy 0,3...0,5 mm-t a csiszoláshoz ráhagyunk.

 

Második művelet: A tervrajznak megfelelően kialakítjuk a palástformát. Ehhez homorú alakvágó vésőket, beszúró- és egyéb késeket, simítóvésőt használunk.

- Ne feledkezzünk meg a csiszolási ráhagyásról, valamint arról, hogy a későbbi alj- és felsőforma esztergályozás vastagságméret változással jár !

 

Az aljforma esztergályozása

A tál tervezésénél is figyelembe vettük a gyártási lehetőségeket.

Ez különösen az aljforma azon részére vonatkozó, amelynek a felrögzítés váltáskor van szerepe (a tál felső forma és üreg esztergályozásához).

- Itt bizonyos átmérőjű sekély üreget vagy kiálló peremet kell esztergálnunk, amely oldalának nekifeszülnek, vagy amely peremébe belekapaszkodnak az esztergatokmány külső vagy belső pofái.

A késtámasz síkját állítsuk párhuzamosan a korong felső lapjához, minimális közelségbe. A támasz felső élének magasságát állítsuk tengely- központ alá kb. 15 mm-rel (a nagyoló homorúvéső vastagsága).

Kézzel forgassuk körbe a korongot és ellenőrizzük annak szabad forgását !

Művelet előtt ellenőrizzük, hogy a munkadarab rögzítettsége nem lazult-e meg.

 

 

Első művelet: Indítsuk be a gépet. Nagyoló homorú vésővel a korongalj-felület központjában kis forgácsoló fogást véve, (ezt a fogásmélységet tartva) haladjunk forgásirányban a korong széléig. Itt vegyünk újabb fogásmélységet, és ezt tartva haladjunk vissza a központig. Leállítva a gépet, többször is ellenőrizzük az aljfelület tisztítódását. A műveletet addig ismételjük, amíg a felület egyenletesen tiszta és egyenes sík lesz. Simító laposvésővel a felületi síkot simítsuk le !

 

Második művelet: Áramtalan gépállapotban a leesztergált síkhoz 0,5...1 mm közelségbe toljuk a késtámaszt, és rögzítsük. Mérőeszköz segítségével az acélhegyű körzőn állítsuk be az alj későbbi befoghatóságához (belső- vagy külsőpofás tokmány) szükséges profil körátmérőjének rádiuszát.

 

Harmadik művelet: A gép beindítása után fektessük a körzőszárakat vízszintesen a késtámaszra, és toljuk egyre közelebb a forgó aljsíkhoz. Az egyik szárhegy a kör központját érintse, a másik hegyet (forgásirányban) finoman a síkhoz érintve, kis nyomással bekarcoljuk, bejelöljük a főméret szerinti átmérőt. Ezt követően hasonló módon lehet bejelölni az aljprofil tervrajz szerinti egyéb körátmérő-méreteit is.

 

Negyedik művelet: Az aljforma esztergályozása a tervrajz alapján. A későbbi befogás váltáshoz  -a pofás rögzítéshez-  legalább 3...5 mm magasságú vállra ill. üregmélységre van szükség, tehát először ezt kell kialakítani. Ezt követően esztergáljuk az alj többi formaegységét.

Az esztergályozás felületi minőségét, a forma- és mérethűséget, gépleállításokkal többször ellenőrizzük ! (Ne feledkezzünk meg itt is a 0,3...0,5 mm-es csiszolási ráhagyásról !)

 

Hatodik művelet: Az alj- és oldalpalástforma csiszolása.

- Keresztszálú munkadaraboknál az esztergált bütüs területek miatt nagy szükség van az un. vizes csiszolásra.

Az előcsiszolás után, enyhén nedves szivaccsal vonjuk át a felületet és hagyjuk megszáradni. (Forgásban gyorsabban szárad.)

A csiszolást végcélja a karcmentes  felület elérése.

 

A belső forma és üreg esztergályozása

Szereljük le a bütütokmányt és helyére szereljük fel az esztergatokmányt.

A munkadarab berögzítése a tokmányba (áramtalan gépállapotban):

Az aljforma rögzítési felületére, vagy a szorítópofákra illesszünk vékony, kopott csiszolópapír csíkot a befogás okozta anyagbenyomódás elkerülése végett.

Ügyeljünk arra, hogy az aljterület adott része a pofáknál felfeküdjön !

Kézzel forgassuk néhányszor körbe a tokmányt. Ellenőrizzük a munkadarab centrikus rögzítését ! Nem szabad  "ütve" forognia !

- A forgásiránytól félreállva indítsuk be a gépet és hagyjuk néhány másodpercet üzemelni, majd kapcsoljuk ki és ellenőrizzük a rögzítettséget kis utánhúzással.

A késtámasz beállítása:

Olyan késtámaszt válasszunk amely legalább korongátmérő hosszúságú.

A késtámasz síkját állítsuk a munkadarab felületsíkjához minimális közelségbe, a forgásiránnyal párhuzamosan. A támasz síkja a korongcentrum alatt kb. 15 mm-re legyen.

Kézzel forgassuk körbe a korongot és ellenőrizzük annak szabad forgását. Ezután erősítsük meg a támasz rögzítését.

 

Első művelet: A még megmunkálatlan felső terület egyenletes síkra esztergályozása nagyoló homorú vésővel, mint az aljterületi műveletnél. A tisztítódást néhányszori gépleállításnál ellenőrizzük. Amikor a felület teljesen tiszta és síkja párhuzamos a késtámasz élével, vastagságot kell mérni.

A mérést tolómérővel, áramtalan gépállapotban végezzük. Az eredményt összehasonlítjuk a tervrajzon szereplő összvastagság mérettel.

A késtámaszt újból minimális közelségbe állítva méretfinomító, simító esztergályozással csiszolás ráhagyásos méretre esztergálunk. Ezután a késtámasz élét a sík felülettől 0,5 mm-re állítjuk.

 

Második művelet: Az acélhegyű körzőn beállítjuk az üregátmérő rádiuszát (mínusz 0,5 mm finomító, csiszolási ráhagyás) és forgásban feljelöljük, beszúrjuk a méretet. (Egyben megkapjuk a tál falvastagság méretét is.)

 

Harmadik művelet: Az üreg kiesztergályozása. Formavágó homorúvésővel, vagy félkörív élű idomkéssel a centrumban 5....15 mm mély kis üreget esztergálunk úgy, hogy forgásirány felől, a centrumtól 5...10 mm távolságból centrum irányba sorozatosan beszúrkálunk.

Ebből a kis üregből indulva, ívelt sarkú vagy félkörív élű idomvésővel először csak kis fogást véve haladunk a beszúrt körátmérőig, majd ott új fogást véve visszahaladunk a kis üregbe. A kés alja mindig feküdjön fel a késtámaszon !

A műveletet addig folytatjuk, amíg a tál ürege azonos lesz a kis üreg aljával. Ekkor új kis üreget szúrunk be és folytatjuk a tálüreg mélyítését.

Időközben a gépet leállítva, mélységmérős tolómérővel többször ellenőrizzük az üregmélységet.

Negyedik művelet: Amikor a tervrajz szerinti üregmélységet 2...1,5 mm-re megközelítettük, idomkéssel esztergáljuk méretre és simára az üreg oldalát.

Ötödik művelet: A tál tervrajz szerinti peremformájának kialakítása. Ehhez idomkést vagy laposvésőt használunk. Az eddig kívül-belül élesen hagyott peremet  az adott forma szerint alakítjuk, "fazettázzuk" (45 fokos kis letörés), vagy adott rádiuszok szerint legömbölyítjük. (Csiszolási ráhagyás 0,3...0,5 mm.)

Ügyeljünk a szerszám stabil felfektetésére, nehogy bebillenjen és belekapjon az anyagba!

 

Hatodik művelet: Az üregbelső és a perem csiszolásai. Szükség szerint előcsiszolunk, majd vizezünk, és száradás után a karcmentesség eléréséig csiszolunk.

Befejezésül forgácspamacsos áthúzással fényesítsük selyemfényűre a felületet.

- A gépen való felületkezelésre itt is lehetőség van, a már korábban ismertetett módon és anyagokkal.

  

fedeles, faragott edény rajza faesztergályozáshoz

Díszítőfaragás az esztergályozott felületen:

Amennyiben a munkadarab oldal- vagy más felületére díszítőfaragást terveztünk, úgy annak helyét az esztergályozás közben kell kialakítani.

Süllyesztett domborfaragás, szalagdísz esetén 25...30 fokos elentétes dőlésű 4...5 mm mély beszúrással határoljuk be a területet.

Kidomborodó reliefszerű díszítménynél, szalagdísznél a faragásra kerülő terület körüli alapot 3...5 mm mélységbe  lesüllyesztjük.

- Későbbi műveletben faragásra kerülő tárgyat gépen nem felületkezeljük.

esztergályozott, domborfaragott dísztányér

 Figyelem !

Minden újabb művelet előtt próbadarabokon gyakoroljunk !

Ügyeljünk a munkavégzőre vonatkozó, faipari gépek üzemeltetésével kapcsolatos munkabiztonsági szabályok betartására !

 

Gyűrűfélék  esztergályozása

A gyűrűformák kis-, közepes- és nagyátmérőjű csoportba sorolhatók.

Keresztmetszetük alapján megkülönböztethető: kör, félkör, háromnegyed-kör, négyzet vagy téglalap, ill. ez utóbbiak lekerekített változata.

A kisátmérőjű  gyűrűtípusokat sorozatban, hengeresre esztergályozott, fúrással kiüregelt hosszfából készítjük (pl. függönykarikák, gyűrűékszerek, játék- és egyéb apró alkatrészek).

A fúráshoz kanálfúrót, morzekúpos spirálfúrót használunk.

Az alapanyag berögzítéséhez kónikus üreges tokmány, gyűrűtokmány, belsőpofás fémeszterga tokmány alkalmas.

A műveletek két fő munkafázisban zajlanak:

1.: a gyűrűsor külső formáit, majd egyenként a belső mellső peremet esztergáljuk készre. A műveletekhez a ferdeélű laposvéső alsó élszakaszát, egyéb laposvésőt, hegyesvésőt használunk. Ezután következik a gyűrű leszúrása.

 

2.: a gyűrűt gyűrűtokmányban rögzítve, a még sarkos peremszakaszt esztergáljuk készre.

             (két rajz Steinert- Hegewald: A fa esztergályozása című szakkönyvéből )

 

A közepes- és nagyátmérőjű gyűrűtípusok alapanyaga is korongalakú  és keresztszálú.

 

Esztergályozó technológiáik:

a., Csavaros tokmányos és üreges tokmányos rögzítéssel, két munkafázisban (mint a tál készítésénél).

Ilyenkor a korongot először csavaros tokmányra rögzítve elkészítjük a gyűrűforma mintegy háromnegyed külső profilját és a mellső forma kezdetét.

A második fázisban az átszerelt kónikus üregű tokmányba berögzítjük az eddig elkészült gyűrűformát és elvégezzük a további műveleteket (belső átmérő és ....forma kialakítása).

két rajz Steinert- Hegewald: A fa esztergályozása című szakkönyvéből

b., Csak csavaros tokmányos rögzítéssel egy munkafázist igényel.

A korong vastagságát a menethossztól függően ráhagyással méretezzük.

(Ez a módszer kissé több hulladék anyagot eredményez, de bizonyos esetekben a gyártás gyorsabb.)

Ilyen módon is készíthetünk egyszerre pl. karkötőket, közepes méretű karikákat, kávákat.

A korong felrögzítése, majd a kissé mélyebbre esztergályozott belső üreg elkészítése után alakítjuk ki a külső formákat.

karkötők készítése csavaros tokmányon

 

c., A nagyobb átmérőjű gyűrű, káva esztergályozásához célszerű külsőpofás fémeszterga tokmányt használni. A hulladék ebben az esetben is több lesz, de a műveleteket egy felrögzítésben végezhetjük.

 

rögzítés külső pofás fémeszterga tokmányban  

 

Sikeres esztergályozó gyakorlatokat és szép munkákat kívánok!

Egyes részekben felhasznált szakirodalom : 

R. Steinert - H. Hegewald:   A fa esztergályozása  

 

 

Ajánlott honlapok a faesztergályozás iránt érdeklődőknek:

          Faesztergálás Portál : Magyar Amatőr Faesztergályosok Klubja

          Hobbi Faesztergálás : Medvegy János, Román László és Túri Alfréd honlapja

Az ezen az oldalakon szereplő témakörökhöz őszintén ajánlom az

A FAMŰVES KÉZMŰVES KISMESTERSÉG című szakkönyvem ismeretanyagát.

Róla információ a kezdőoldalon található.

 

Vissza a kezdőoldalra ...Viszont látásra!

Szabó Béla, faragó népi iparművész

Elérhetőségem: e-mail cím: fa@faragosuli.hu.hu
Tel: 06-20-914-8508 (munkaidőben)