Faragó kézműves-foglalkozás, faragótanfolyam, faragótábor, faragószakkör, egyesület

A következőkben, szakmai tapasztalataimról, segítő, jobbító szándékú észrevételeimről, ötleteimről olvashatnak azok az ifjú kollégák, akik elhivatottságot éreznek faműves-faragó foglalkozások szervezéséhez, vezetéséhez.

 

Alapvető céljaink remélhetőleg közösek:

Hagyományőrzés, mesterség-szeretetre buzdítás, kreativitásra nevelés, segítőkész és jólelkű közösségek kialakítása.

 

Jó tudni, és érdemes terjeszteni:

A míves famunkák, faragások készítése -túl az egyéni kifejezésmód megnyilvánulásán-, megnyugtatja és nemesbíti a lelket, türelmességre nevel, valamint fejleszti a gondolkodást, az alkotó fantáziát.

 

Számtalan e-mail és érdeklődő telefon által bizonyosodtam meg arról, hogy jelentős kereslet van az ilyenfajta kézműves foglalkozások iránt. Felvetődik a kérdés:

Talán "nem éri meg" ilyeneket szervezni? Talán "túl macerás az egész"?

Hát akkor nézzük sorjában a "legegyszerűbb"-től a "legbonyolultabb"-ig:

 

FARAGÓ KÉZMŰVES-FOGLALKOZÁS

 

Tessék csak átböngészni a "netet", találunk-e egyáltalán ilyet? Vajon mi lehet az oka a jelentéktelen mennyiségű találatnak? Talán nincs megfelelő képzettségű foglalkozásvezető? De van! Esetleg "Nincs rá pénz"? Nézzünk utána!

Ha létezik is jóakaratú Intézményigazgató, egyszerűen "ledermed" amikor meghallja, hogy egy-egy ilyenfajta foglalkozás mivel jár:

Résztvevők toborzása, időtartam, megfelelő hely, szerszám- és anyagszükséglet, biztonságos munkavégzési feltételek, foglalkozásvezetői tiszteletdíj.

 

- A résztvevőkről:

A toborzáshoz sok esetben elegendő egy táblára kirakott, megfelelően tájékoztató plakát. A fiúk és lányok örömmel vesznek részt ilyen foglalkozásokon. Bizony, lányok is jelentkeznek faragni! (... és a legtöbb esetben ügyesebbek, mint a fiúk). Azért azt jó tudni, hogy egy foglalkozás létszáma egy Foglalkozásvezető esetén 6-8 főnél nem lehet több. Magasabb számú jelentkező esetén érdemes segítőtársat kérni. 

 

- Az időtartamról:

 Ha azt halljuk, hogy kéthetente, havonta (!) egyszer kétórás foglalkozásra lenne lehetőség, már köszönjünk is el szép csendesen. Ennek így semmi értelme nincs.

Tudni kell, hogy egy faragó, faműves kézműves foglalkozás időtartama minimum három, de inkább négy óra hosszú kell, hogy legyen.

A fával való munkálkodás balesetveszélyt hordozó tevékenység. Az előbbi időtartamból a biztonságos munkavégzés, a balesetforrások ismertetése (és ez kötelező ezen a szakterületen!) legkevesebb fél órát elvesz a foglalkozásból.

A napi használatú faanyagok, kéziszerszámok és működtetésük bemutatása közel egy óra. Csak ezután kezdődhet a gyakorlati foglalkozás. Igen, de hol?

 

- A megfelelő helyről:

"Adunk egy asztalt és a helyiség sarkában farigcsálhattok." Hányszor elhangzott ez laikus vezető szájából! A munkavégzéshez (gyermek esetében is) személyenként legalább 70 cm mozgásterületre van szükség, kb. ekkora stabil asztalfelülettel. És mi van, ha tizenöt gyerek jelentkezett foglalkozásra?

Tehát a munkához, kellően megvilágított helyen (lehet ez szabadtér is),

négy személyre számítva, legalább egy darab 60-70 cm magasságú, 70 x 70 cm asztallap nagyságú asztal szükséges.

 

- A szerszám- és anyagszükségletről:

A Foglalkozásvezetőnek vannak saját szerszámai és faanyagai, de kérdés, hogy

közösségi használatba adja-e? Hajlandó-e az Intézmény ezek beszerzését, vagy a használatot finanszírozni?

Valójában nincs nagy összegről szó, hiszen 2-3 kisméretű rókafarkfűrész, lombfűrész, egy harapófogó, egy kalapács, egy fémtestű kézi-gyalu, egy kézi-furdancs, egy fúrókészlet, köldökcsap, csiszolópapír és ragasztóanyag, nem "eget rengető" tétel.

Viszont, a faragószerszámok beszerzése már nem ilyen egyszerű. "Aki faragni szeretne, az vásárolja meg a saját szerszámát!" -így szól a faragó regula.

A beszerzésben általában segítséget nyújt a Foglalkozásvezető, hiszen Ő tudja mire van szükség, és azt hol lehet megvásárolni. A kezdeti faragógyakorlatokhoz elegendő egy darab faragókés. Azzal is csodákat lehet művelni. Az ára darabonként 800...1500 Ft körüli.

A faanyagszükséglet javarészét -kis kirándulás keretében- hullott áganyagból lehet megszerezni, de számítani lehet a Foglalkozásvezető műhelyéből származó, úgynevezett hasznos-hulladékra is.

 

- A biztonságos munkavégzésről:

Főként gyermek-foglalkozások esetén erre különösen nagy figyelmet kell fordítani. A szerszámok és működtetésük bemutatásakor elsősorban a sérülést okozó balesetforrásokról, és a balesetek elkerüléséről kell szólni!

A fenti szerszámok közül természetesen a faragókés a legveszélyesebb. Ennek biztonságos és szabályos működtetését körültekintően kell begyakoroltatni.

E kis munkavédelmi oktatás végén mindig szót kell ejteni a műveletekhez kapcsolódó környezet- és tűzvédelemről, és egyes ártalmas anyagok (pl. ragasztó) használatáról.

 

- Az egy foglalkozáson készíthető tárgyakról:

A személyre szabott vagy közös feladat a készítők számára adjon sikerélményt.

A képességet meghaladó feladat végzése során kudarc kudarcra halmozódik, végül a kis "alkotó" kedvét vesztve távozik. A cél semmiképpen nem lehet ez.

A készítendő tárgy formájáról, funkciójáról, a legékesszólóbban egy mintadarab bemutatása "beszél". Tanácsos tehát, a Foglalkozásvezetőnek néhányfajta tárgyat előre elkészíteni. Melyek is lehetnek ezek?

 

A legkedveltebbek közül:

- egy darab falemezből készített, madzaggal forgatott "zenélő" zúgattyú,

- szárból és propellerből összeépített röppentyű,

- fűz botvessző (kosárfonás) maradék-anyagaiból készíthető állatfigurák,

- begyűjtött görbeág-anyagokból gyártható, kis tili-toli kerekes járgányok,

- ilyen anyag alkalmas kisméretű fantázia-figura, bábu kialakítására is,

- egyszerű kéreg-faragással díszített vándorbot.

 

Amennyiben a foglalkozások rendszeresen ismétlődnek, és a társaság is nagy részben azonos, lehetőség nyílik összetettebb, kissé bonyolultabb játék-szerkezetek építésére (pl. kereplő). Ez már alkalmat ad arra, hogy a kis társaság összekovácsolódjon, és baráti társasággá fejlődjön.

 

- A tiszteletdíjról:

Általában a legkényesebb téma. A Foglalkozásvezető mindenkori tiszteletdíja úgymond szabadáras, megállapodástól függő. Kifizetési lehetőségéről, az adó és járulék kötelezettségekről az adott Intézmény könyvelője pontos tájékoztatást tud adni. Az ilyen foglalkozásoknak önfenntartónak kell lenniük. Azaz, a részvételi díjaknak fedezniük kell a bekerülési költséget.         

 

A fentiekből talán kiderül, hogy az eddig vonakodó Intézményeknek nem szükségszerű elzárkózni ilyen foglalkozások szervezésétől. Jóakarattal, némi anyagi hozzájárulással meg lehet teremteni e különleges mesterség kézműves- hagyományainak átörökítését a jövő nemzedéke számára.

 

FARAGÓTANFOLYAM

 

Létrehozására általában Művelődési Házak, Közösségi Házak, Faluházak,

Népművészeti Egyesületek, népművészeti hagyományainkat tisztelő Vezetősége ad lehetőséget. De, örömmel számolhatok be arról, hogy volt szerencsém olyan faragótanfolyamokat vezetni, amelyeket egy hazai japán cég szervezett a dolgozóinak,

"a szabadidő hasznos eltöltése" gondolat jegyében. A tanfolyam foglalkozásai a cég ebédlőjének elkülönített részében, az esti órákban zajlottak, nagy sikerrel. Az egyetlen kényelmetlenség az volt, hogy minden foglalkozásra magammal kellett cipelnem a köszörűgépem, pillanatszorítókat, és egyéb szerszámokat. Ilyen is van, de a cél érdekében mindent meg kell tenni!

Tanfolyam vezetésére többségében Intézmény kéri fel az Oktatót. Ilyenkor a legfontosabb dolog a tanfolyam helyiségének, a szakmai felszereltségének, és a foglalkozások tervezett rendszerességének  megismerése.

 

A helyiségről:

Tíz-tizenkét faragót számítva, legalább 30 négyzetméteres, megfelelő

világítással, szellőztetési lehetőséggel, munkaasztalokkal, székekkel rendelkező helyiség szükséges.

 

A felszereltségről:

Amennyiben az Intézménynek van olyan karbantartó műhelye, amelyben néhány faipari gép (pl. szalagfűrész- vagy körfűrészgép, gyalugép, fúrógép) is található, esetleg ott megoldható a tanfolyami gyakorló-faanyagok előkészítése.

Helyi felszereltség hiányában az Oktatónak kell vállalkoznia arra, hogy a foglalkozások feladataihoz szükséges alapanyagokat előkészítse. Ezen kívül, a faragószerszámok beszerzésében is jelentős szerepet kell vállalnia.

Abban az esetben, ha csak a faragótechnikák elsajátítására lenne igény, a faanyagot alakító kézi alapműveleteket, és a használatos szerszámokat akkor is be kell mutatni a Részvevőknek, hiszen anyag-előkészítés nélkül nem születhet termék. 

 

A foglalkozások rendszerességéről és időtartamáról:

A tanfolyamnak akkor van értelme, és a szakmai fejlődés folyamatossága akkor biztosított, ha hetente legalább egy alkalommal, négyórás foglalkozást lehet tartani, mintegy 12 héten át. Ez az időtartam arra elég, hogy egy teljesen kezdő faragó megismerje a faragó alapszerszámok használatát, és két-három faragótechnikában alapszintű tudást szerezzen. 

 

A tanfolyam tematikájáról:

Az Oktatónak olyan vonzó tematikát kell kidolgoznia, amely nem csak érdeklődést keltő, hanem ösztönző hatású is a tanfolyam folyamatos látogatására.

Ahhoz, hogy megvalósítható tematika születhessen, ismerni kell a jelentkezők szakmai, technikai szintjét. Ezt jelentősen segítheti a tanfolyamra való benevezéskor kitöltött Jelentkezőlap néhány kérdésére adott írásos-rajzos válasz.

(Az Oktató akkor van a legkedvezőbb helyzetben, amikor a Részvevők szakmai tudásszintje hozzávetőlegesen azonos. Amennyiben, ez jelentősen eltér, akkor a közösségen belül kialakítható kezdő és haladó csoport. Emiatt számítani lehet az oktatói munka mintegy megkétszereződésére.)

A tanfolyam tematikáját az első foglalkozás alkalmával tanácsos ismertetni.

A Hallgatók fizetnek a tudás megszerzéséért, tehát joguk van ezzel kapcsolatban kérdéseket feltenni, észrevételt tenni, netán némi változtatást kérni. Azt azonban mindenkinek tudnia kell, hogy tanfolyam vezetésére csak megalapozott szaktudással rendelkező Oktató vállalkozik.

 

Ifjú tanfolyamvezető Kollégáim részére -segítség gyanánt- közzéteszem jól bevált tanfolyami módszeremet, teljesen kezdő faragók részére:

- Faragókésfajták és használatuk bemutatása →

- Frissvágású botvessző kéregdíszítő faragógyakorlata (késhasználati módok)

          (anyagbeszerzés: Oktató)

(anyag: kérges zöldjuhar, bodza vagy mogyoró botdarabok)

(készíthető tárgyak, pl.: fogas, állatfigurák, vándorbot). →

-  Posztamensen álló,  csak késsel faragott fatojás, fagolyó faragógyakorlat

(késhasználati módok, szálirányú faragás gyakorlása),

          (anyag: Oktató által előkészített, fűrészelt felületű, 100 x 50 x 50 mm-es

          durva-formára előfűrészelt hárs-hasáb)

          (kész tárgy: kis talpazaton álló, finomra faragott felületű tojás v. golyó) →

- Ékrovó gyakorlat 1. faragókéssel (különböző rovások gyakorlása)

          (anyag: Oktató által előkészített, gyalult felületű, 200 x 15 x 15 mm-es

          hárs lécdarabok)

(kész tárgyak: kopjafa fejmotívumok /pl. tulipán, csillag, buzogány,

kucsma, gömb/  makett méretben), kopjafa-makett virágtámasz

 

Haladók részére:

- Tanulmányfej faragás késsel (műveleteit az Oktató fázisonként mutatja)

          (anyag: Oktató által előkészített, fűrészelt felületű, 100 x 50 x 50 mm-es

          hárs hasáb) (kész tárgy: apró mellszobor jellegű, rusztikus fejforma) →

- Ékrovás gyakorlat 2. késsel (vonalak, ívek, betűformák, motívumrészletek,

          motívumok rovása. Metszett díszítmények készítése kecskelábvésővel)

          (anyag: Oktató által előkészített, gyalult, csiszolt felületű 200 x 120 x 10

          mm-es hárslapok) →

- Ékrovás gyakorlat 3. késsel, vésőkkel (díszítmény kompozíció-tervezés,

          faragás) (anyag: Oktató által előkészített, gyalult, csiszolt felületű

250 x 140 x 13 mm-es hárslap)

(kész tárgy: falikép, ékrovásos kompozícióval) →

- Kisfigura /kisplasztika/ -faragás többféle faragószerszámmal

          (anyag: Oktató által előfűrészelt figura posztamenssel)

          (kész tárgy: minta alapján faragott kisfigura).

 

FARAGÓTÁBOR

 

Többségében nappali tagozatos Iskolák szervezésében, a nyári időszakban hozzák létre, a tanulók számára. Az egy- ill. kéthetes turnusban zajló tábor összetett tematikájú, mert több kézműves területet is érint. Ezekből kedvük és tehetségük szerint választhatnak a Részvevők.

A foglalkozások -Vezető irányításával- általában a szabadban történnek.

 

A faragók, a korábbiakban elsőként említett kézműves-foglalkozás tematikája szerint, először a faalakító kéziszerszámokkal ismerkednek, majd a begyűjtött görbefa készletből, és előkészített alapanyagokból készíthetnek tárgyakat. Tapasztalatom szerint, az ilyen táborok csapatépítő hatása kitűnő. Az élményekben gazdag táborélet mindenkire rendkívüli hatással van. Ezek hozadéka lehet az Iskolák szabadidős tevékenységébe beilleszkedő kézműves szakkörök kialakulása.

 

Munkavédelem: A szabadtéri faragó-foglalkozásokon a munkavégzés jóval veszélyesebb, mert az alapanyag rögzítési lehetősége általában nem megoldott.

Ilyenkor -úgymond- egykezes faragással, ölben faragunk, és a másik kezünkkel tartjuk az anyagot. Jóval könnyebben keletkezhet vágott vagy szúrt sérülés.

 

Alkotótábor:

Eléggé gyakori, amikor Faragószakkör, Népművészeti Hagyományőrző Egyesület, települések Önkormányzatához tartozó Művelődési ház, Közösségi Ház szervez egy-két hétig tartó alkotótábort.

Itt többnyire már gyakorlott faragók tevékenykednek, egyéni alkotások létrehozása, vagy valamely kitűzött cél érdekében (pl. játszótér építés).

A mindig kitűnő hangulatban zajló különböző táborok foglalkozásait elismert szaktekintélyek vezetik. Az Alkotók a tevékenységüket térítésmentesen végzik. A megfelelő munkavégzési lehetőségről, elhelyezésről és ellátásról a szervező Intézménynek kell gondoskodnia.

 

FARAGÓSZAKKÖR, EGYESÜLET

 

Többségében egy-egy településen tevékenykedő hivatásos és ún. hobby-faragók önszerveződése következtében jön létre, valamely területi Szakiskola, Népművészeti Egyesület, Művelődési, vagy Közösségi Ház támogatásával.

A létrehozás kezdeti szakasza mindig körülményes. A szerveződőknek igen ajánlott írásba foglalt, konkrét elképzelésekkel jelentkezni az adott intézmény Vezetőjénél. Fontos megjelölni a várható létszámnak megfelelő helyiség-igényt, és annak minimális berendezési-tárgy szükségletét.

Legegyszerűbben megszervezhető egy faragószakkör abban az esetben, ha az Intézmény csak egy kézi műveletekre alkalmas helyiséget és annak berendezési tárgyait biztosítja. Ilyenkor, a foglalkozásokhoz szükséges kéziszerszámokat és alapanyagokat, a szakköri tagok saját készletükből hozzák.

 

Egy faragószakkör működése akkor mondható ideálisnak, amikor a befogadó Intézmény a teljes infrastruktúrát biztosítja, a famegmunkáló gépműhelytől az öltözőig. Igaz csekély számban, de már létezik nálunk is ilyen.

A faragószakkör Vezetője a Tagság által választott, általuk elismert alkotóművész, akinek a saját alkotói munkáján, valamint a szakmai irányításon kívül, számtalan adminisztratív és egyéb feladatot is el kell végeznie.

 

A szakkörökben javarészben az alkotói szabadság érvényesül, azonban a Tagok sok esetben vesznek részt közösségi feladatok megvalósításában is. Ilyen lehet például:

- más szakkörök egyes szerszámainak, eszközeinek, vagy berendezési tárgyának legyártása,

- óvodai kerti játékok, szobai fajátékok tervezése, megvalósítása,

- települési köztéri emlékoszlop, harangláb készítése.

A szakkör működési költségét a meghatározott tagsági díj, valamint az Intézmény hozzájárulása fedezi. A Tagok alkotásaiból rendezett időszaki, vagy állandó kiállítás, egyféle köszönet a befogadás lehetőségéért és a támogatásért.

 

Faragók Egyesülete

Szigorú szabályokkal és választott tisztségviselőkkel működő közösség.

Olyan megyékben (pl. Somogy, Zala), nagyobb városokban (pl. Pécs), ahol nagy létszámban tevékenykednek faragók, valamint egyes egymáshoz közeli települések faragószakköreinek tagságából alakultak és alakulnak Egyesületek.

A feladatuk elsősorban a népművészeti és szakmai hagyományok őrzése, a Tagság összetartása, és a folyamatos szakmai informálás.

Az egyesületek tevékenyen vesznek részt szakmai irányú továbbképzések, bemutatók, kiállítások szervezésében és lebonyolításában. 

A fenti közösségekbe folyamatosan várják a fiatalok jelentkezését, hiszen csak az Ő tevékeny részvételükkel valósulhat meg szép hagyományaink átörökítése.

Az ezen az oldalakon szereplő korábbi témakörökhöz őszintén ajánlom

A FAMŰVES KÉZMŰVES KISMESTERSÉG valamint a FARAGÓISKOLA

című szakkönyveim ismeretanyagát. Róluk információ a kezdőoldalon található.

 

Vissza a kezdőoldalra ...Viszont látásra!

Szabó Béla, faragó népi iparművész

Elérhetőségem: e-mail cím: fa@faragosuli.hu
Tel: 06-20-914-8508 (munkaidőben)